A Momentum küldöttgyűlése vasárnap megvonta a bizalmat a párt alapító elnökétől és miniszterelnök-jelöltjétől, Fekete-Győr Andrástól, miután mindössze 3,4%-os eredményével az utolsó helyen végzett az ellenzéki előválasztás első fordulójában.
Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal leváltotta a ljubljanai parlament szerda késő este a korrupcióval meggyanúsított Janez Jansa miniszterelnököt, és Alenka Bratuseket választotta meg új kormányfővé.
Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.
Közleményben reagált Lázár János Mesterházynak arra a felvetésére, hogy a Fidesz-frakció konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal válasszon új miniszterelnököt és új kormányt.
Mesterházy Attila az MSZP nevében arra szólította fel Lázár Jánost, hogy a "Fidesz-frakció konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal válasszon új miniszterelnököt és új kormányt". A Demokratikus Koalíció egy héttel ezelőtt tett javaslatot arra, hogy a Fidesz állítson új kormányt.
Lucian Croitorut, a román jegybank elnökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással Traian Basescu államfő, aki csütörtöki televíziós nyilatkozatában jelentette be jelölését.
Bajnai Gordon kedden az Országgyűlésben támogatóihoz meg a lakossághoz szólott, és semmiképpen sem az ellenzékhez. Miniszterelnöki antréjában minden igyekezete arra irányult, hogy a politikán kívül helyezze magát és leendő kormányát. Ez persze képtelenség, de támogatóinak egyetlen sansza a szakértői imázs és a kívülállóság látszatának fenntartása, ha a baloldal túl kívánja élni a következő hónapokat, és nem akar a lengyel elvtársai sorsára jutni.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) tartózkodni fog a konstruktív bizalmatlansági indítvány keddi szavazásán, de az MDF-es képviselők bent lesznek az ülésteremben, és a vitában is részt vesznek - tájékoztatta Dávid Ibolya, az MDF elnöke kedden az MTI-t.
204 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az Országgyűlés menesztette Gyurcsány Ferencet, és miniszterelnöknek választotta Bajnai Gordont, aki az MSZP és az SZDSZ támogatásával a harmadik köztársaság hetedik kormányfője lett. Immáron harmadszor fordult elő, hogy a négyéves parlamenti ciklust nem tölti ki a végrehajtó hatalom elsőszámú vezetője, de a kormányfőváltásra először kerülhetett sor konstruktív bizalmatlansági indítvány révén. A mai nap történései percről percre.
Az MSZP kedden nyújtja be az Országgyűléshez a konstruktív bizalmatlansági indítványt - tudta meg szocialista forrásból az MTI hétfőn kora délután.
Hiába szaglik, nem oszlik. Ez a summázata annak a helyzetnek, hogy ha az MSZP új kormányfőjelöltje élvezi a képviselők legalább felének támogatását, akkor a parlament nem oszlatja fel magát. Noha egyre többen, s nem csak a Fidesz-táborból, tartják megoldásnak az előrehozott választást, nemzetközi példák azt mutatják, éppen a kormánypártok reménytelensége tartósítja leginkább a „régi felállást”.
A Magyar Szocialista Párt által benyújtani tervezett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal azt lehet elérni, hogy kellő parlamenti támogatás híján lévő miniszterelnököt többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltson fel. Ezért nem lehet azt mondani, hogy ez alkotmányellenes alkalmazása lenne az eszköznek - mondta hétfőn Varsóban Sólyom László.
Az alábbiakban közöljük Sólyom László HVG számára írt cikkét. Az elemzés 2004. szeptember 4-én jelent meg, vagyis Medgyessy Péter lemondását követően, Gyurcsány Ferenc kormányfővé választását megelőzően. Sólyom László azt a következtetést vonta le akkor, hogy sokfajta alkotmányos jogi technikája van egy kormányfőváltásnak.
A miniszterelnök cseréje elméletileg akár népszerűséget is hozhat a szocialistáknak, legalábbis a 2004-es kormányfőváltás mozgósította az MSZP szimpatizánsait. Ez persze csak az egyik, az MSZP számára kedvezőbb kimenetelű teória.
Az MSZP országos elnöksége a héten szinte minden nap ülésezni fog, hogy folyamatosan értékelje a pártokkal való megbeszélések eredményeit - tudta meg az MTI vasárnap vezető szocialista politikusoktól.
Gyurcsány Ferenc elképzelhetőnek tartja, hogy az új kormány tagjai közt jobboldaliak is legyenek, mert szerint minél szélesebb az új kormány támogatottsága, annál szélesebb körben érthetik az emberek, hogy mit akar tenni. A miniszterelnök erről a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában beszélt vasárnap este. A kormányfő a váltófutáshoz hasonlította a következő időszakot.
Szili Katalin szerint reális parlamenti forgatókönyv, hogy az április 6-án beterjesztett konstruktív bizalmatlansági indítványról 14-én szavazzon a Ház. Erről az Országgyűlés elnöke nyilatkozott az MTI-nek vasárnap.
A nemzetközi hírügynökségek is foglalkoztak Gyurcsány bejelentéseivel.
Támogatták a kongresszusi küldöttek Gyurcsány Ferenc bizalmatlansági indítvány benyújtásáról szóló kezdeményezését a kongresszus zárt ülésén – értesült szocialista forrásból a távirati iroda.
Nem kell bemutatni az utca emberének Bokros Lajost, aki ezek szerint nem szorul rá, hogy imázsemberek felépítsék karakterét. Ám arról szó sincs, hogy a budapesti járókelők megváltóként tekintenének a magyar sokkterápia legendás alakjára. - Az MDF dobása arra biztosan jó, hogy néhány napig lehessen róla beszélni - legyint a pesti nép, s mi megörökítjük.
